Az milyen már, amikor a munkahelyi takarítónő panaszkodik a férfi kollégának, hogy valamelyik lánynak nagyon hullik a haja és ezt ő már nem is győzi eltakarítani?!
Pörög az élet körülöttem, bár ez mostanság nem nagyon látszik itt :) Viszont mivel mostanság jó dolgok is történnek, így majd írogatok róluk is rendesen. Merthogy az utóbbi időben már nem volt kedvem írni, újra és újra, hogy éppen mennyire rossz, meg fárasztó is mostanság...
Csak röviden!
Munka halad, végre kicsit nyugodalmasabb idők járnak. Maszek halad, pörög, rengeteg időt és energiát visz el, de azért már talán látszik valami reménysugár, hogy lesz eredménye. Egészséges életmód macera, rengeteg idő és elszántság kell hozzá, de talán lesz belőle valami. Esküvők hada vár ránk idén, jövő héten el is kezdjük a sor :) Izgi! Barátok módjával, de azért igyekszem időt szakítani egy-egy találkozóra. Másik barátoknál gondok, s bár próbálunk segíteni, kilátástalan kicsit. Pont ezért a gyógyítóm eltűnt, úgyhogy magamra vagyok utalva. Kezdődik a nyár, elővettem a szandált meg a lábékszereket, amit élvezek nagyon!
Szóval hurrá itt a nyár!
Vannak olyan napok, amikor leginkább fel sincs kedvem kelni. A mai is ilyen volt, amin nem nagyon segítettek a nap hírei sem... sorban:
- nem sok esély van rá, hogy gyorsan elérjem a céljaim a maszek munkákkal;
- az új munka törvénykönyve alapján lehet csökkenni fog a szabadságom, de Kedvesé szinte biztosan;
- előbb-utóbb csak be fogják vezetni a pénzügyi tranzakciók új adóját, ami elsőre irreális, de tuti lesz...
- a főnök folytatta a tegnapi zsörtölődési folyamot...
- még borítékot sem találtam megfelelőt;
- a megrendelők is megőrültek ma;
- a bank a két napos tökölődés után sem tudta kiadni, amit kellett volna és még díjat is szerettek volna kérni...
Szóval ma jobb lett volna aludni egész nap, de hát nem lehet. Talán, majd egyszer meghozhatok ilyen döntéseket is, de addig még jó sok mindent el kell intézni. Addig is, azért most már sokkal jobb és vár a pihe-puha ágyikó is! :)
... és érdekes volt. Kérdezett és mondott érdekes dolgokat.
Lassan talán rendezdnek körülöttem a dolgok. Néhány célkitűzésen és időponton túljutottunk és többnyire sikeresen. Persze közben alakultak újabbak is, de ezek már nem annyira vészesek. Próbálok visszazökkenni a normális kerékvágásba és minden tényleg fontos dologra koncentrálni, de ez azért nem annyira egyszerű. Pontosabban döntés kérdése. Csak még néhányra várok magamban.
Szóval lassan ismét lesznek itt is újdonságok és történések, mert hiányzik. Meg mások is, amiket intézek, szép sorjában...
Elegem van. Nem elég, hogy hetek óta minden nap és még hévégén is bent dolgozom ezen a remek művön, még le is vagyok szidva nap mint nap. És még ha jobb lenne tőle a dolog vagy igaz lenne egyáltalán, de még ez sem fedi a valóságot. Az a legviccesebb, mint ma is, hogy olyanért szid le, amit ő iratott rá a tervekre és most az én hibámból mégsem jó. Jah, és az is felháborító, hogy a kiírásban nem 40 évvel ezelőtt bevált vasalatokat írtam ki... Szóval elég volt.
Nincs valakinek tudomása valami jó kis állásról? Jól jönne valami ötlet...
"... nincs család, nincs magánélet a következő 1 hónapban, van helyette túlóra és hétvégézés... utána esetleg a hosszú hétvégén pihenhettek..."
Ez azért már Kedvesnél is kiverte a biztosítékot. Pedig most a héten dicsekedtem vele, hogy milyen jól bírja az ilyeneket és még ő szokta bennem is tartani a lelket. Na ez most elmúlt. Reggel még húzott is direkt, hogy ő a reggeliben mennyire elfáradt és most inkább visszafekszik :)
Egyébként meg azt hogy kéne, hogy egy hónapra szögre akasztod az életedet meg a családot?!
Amikor az ember lánya egy panelházban lakozik, az tud érdekes pillanatokat generálni.
Tök jó, mert a négy vizsgámból három is szuperül sikerült és 5-öst kaptam! Szóval most nekem jó és egyébként is rengeteget tanultam a készülés alatt. És ez jó érzés.
A hó pánikot nem teljesen értem, mert azért mégiscsak tél van. Szóval szerintem annyira nem nagy történet, hogy hideg van és esik a hó. Hiszen erre való ez az évszak, még akkor is, ha az utóbbi években nem nagyon volt ennyire hideg. De azért az egész hetes pánikot eléggé feleslegesnek és butításnak érzem. A boltban konkrétan nem volt kenyér... pedig itt a fővárosban végképp nem hiszem, hogy a világvégére kéne készülni a leesett 20 cm miatt. Ami egyébként most olyan szépen hullott egész nap, mint a mesében :) Valami helyett volt ez megint...
A Malév fura és nem is értem. Miért ragaszkodunk egy saját nemzeti céghez, amikor láthatóan nem tudjuk fenntartani, mert kicsit vagyunk hozzá. Szerintem bőven elég lenne a reptér fenntartása. Az olyan állami vezetők szállítását, akiket meg nem lehet felrakni más cég gépére, meg lehetne oldani állami magángépekkel vagy katonai gépekkel. Persze mondjuk nekünk az sincs, de ez már más kérdés...
A főzés jó dolog és most örülök, hogy a tanulás letudása után végre megint van időm rá. Szóval belelendültem és egy csomó minden finomság is készül. Élvezem.
Most ennyi. :)
Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor nagy döntéseket kell meghoznia. Amikor ezek jók, akkor ez izgalmas dolog, de amikor rossz vagy nehéz, akkor azért okoznak gondterhelt pillanatokat.
élet-tanulás
RSS
balinto munkája alapján rau 2007